2012. január 28., Károly, Karola

Tolnai borvidék

2004. április 15.

Adottságait tekintve közeli rokonságban áll a Szekszárdi borvidékkel, az innen kikerülő borokról pedig borász legyen aki megmondja, hogy a tolnai avagy a szekszárdi borvidékhez tartozik. Mégis rangban, sokan alsóbbrendűnek tartják ezt a borvidéket, pedig számos emlék tanúskodik az itteni borkultúra évszázados hagyományáról.

A XVIII. században a megyébe települt németeknek jelentős szerepük volt abban, hogy a már meglévő szőlőtermesztés hagyományát továbbfejlesztették, de érdekük is ezt kívánta, hiszen a bortermelés igen jövedelmező üzletágnak bizonyult. A Tolnában letelepedők hat év adómentességet kaptak abban az esetben, ha szőlőt telepítettek. Az 1893-as esztendőben születik meg az első bortörvény, amely az egész megye területét a Szekszárdi borvidékhez sorolta. A második világháborút követő időszak nem kedvezett a tolnai borvidéknek sem; a nagyüzemi szőlőtermesztés vált meghatározóvá, ahol a megyei települések a Szekszárdi Borkombinát beszállítóivá váltak. Az önálló borforgalmazás megszűnt. A rendszerváltozáskor életben lévõ bortörvény egyes községeket besorolt a szekszárdi borvidékhez, a többségüket azonban kizárta.

A szekszárdi borvidékbe integrálódni akaró települések egy ideig küzdöttek befogadásukért, ám hamarosan felmerült a lehetősége egy újabb, a Tolnai borvidék megalakulásának. Ez aligha valósulhatott volna meg abban ez esetben, ha a Szekszárdi borvidék meg akarja tartani a már „megszerzett” településeket, de történetesen le akarták csökkenteni a borvidék határait. Innen már csak ez lépés volt az ország 22. borvidékének megalakulása. A döntéshez minden bizonnyal hozzájárult az a tény is, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz csatlakozása után csak azok a területek részesülhetnek támogatásban, amelyek pontos nyilvántartás alapján egy-egy borvidékhez tartoznak.

A Tolnai borvidék három körzetre tagolódik, a tolnai, a völgységi és a tamási térségre, amelyek összesen 3000 hektár szőlőt foglal magába. A borvidéken nagyrészt fehér szőlőfajtákat / Chardonnay, Tramini, Sauvignon Blanc, Olaszrizling / termesztenek, elsősorban a megye középső és északi részén. A borvidék kisebb kiterjedésű déli területeire jellemzők a kék szőlőből készült borok, mint az oportó, kékfrankos, cabernet franc, cabernet sauvignon és a kadarka.

Az észak-keleti települések központja Tamási, de a borvidék központjává Kölesd vált. A községben álló Kismegyeházában, az egykori Mercy-kastély pincéjében kapott helyet a Tolnai Borok Háza, melynek gyűjteménye folyamatosan gyarapszik.

A Völgységben található a borvidék két másik összefüggő térsége, mely Szekszárdtól délre terül el. A jellegzetes dombokkal tarkított dél-dunántúli táj egyre ismertebb a borkedvelők körében, amit jól jelez e térség két meghatározó pincészete, a Danubiana Bt. és az Eurobor Kft. A Völgység elsősorban vörösborainak köszönheti jó hírét.

A Tolnai körzet a Duna mentén található, központja Paks, amely nem csak atomerőművéről híres, hanem a Paksi Képtárról, a halászcsárdáiról és kadarkájáról is. A szőlő- és borturizmus ebben a térségben is erőre kaphat más turisztikai kínálattal kiegészítve, gasztronómiával, kulturális programokkal egybefűzve. A borturizmus fellendülésének fontos pillére lehet, hogy a borvidék összefogva próbálja megvalósítani terveit.



Borúti települések


BÖLCSKE

A település kőtárában római kori erődmaradványok találhatók, melyeket egy víz alatti feltárás során a Duna habjai közül sikerült kimenekíteni. A falu szerves részét képező, szőlőültetvényekkel övezett bölcskei pincefalu közel 500 pincéje között barangolva a gazdák szép boraikkal csalogatják a vendégeket. A természet szerelmesei számára Bölcske határának gazdag flórája, a dunai ártér és a löszvölgyek jelenthetnek meghatározó élményt. A Bölcskei Tátorjános, mely országos jelentőségű természetvédelmi terület, minden érdeklődő számára nyitva áll.


DUNAFÖLDVÁR

A borút mentén fekvő település minden látogatója részesülhet abban a páratlan élményt nyújtó látványban, melyet a Duna-parti löszfalba vájt pincék jelentenek. A pincékben tárolt nedűkön kívül érdemes megízlelni a híres dunai halászlét is, melyre méltán büszke a folyam menti város. A gasztronómiai élvezeteket követően a parkosított Duna-parti sétány jó alkalmat nyújt a testi-lelki regenerálódásra. Jó idő esetén a Duna partján kijelölt strand teszi lehetővé a habokban való megmártózást. A természetkedvelők és horgászok részére a Solti Duna-ág, a madarászok és természetbúvárok számára pedig a majd kétszáz hektárnyi védett területen található halastó biztosít hasznos időtöltést. A népművészet iránt érdeklődők ne mulasszák el felkeresni a pincesor közelében található kékfestőműhelyt, míg a középkori óvárost - sétára csábító utcácskáival, építészeti látnivalóival - bátran ajánlhatjuk minden látogatónak.


PAKS

A Duna-parti városban a látogató találkozhat a legújabb kor atomreaktoraival és több millió év alatt formálódott, hatvan méter magas löszfallal. A kulturális látnivalók iránt érdeklődőknek érdemes felkeresni a klasszicista épületekben működő Városi Múzeumot, valamint a Paksi Képtárat, ahol klasszikus és kortárs művészek képeiben egyaránt gyönyörködhet. A csodálatos belvárosi templom és a Makovecz Imre által tervezett Szentlélek-templom felkeresése szintén páratlan élménnyel szolgál. A sétálni vágyók számára a hangulatos óvárost és a gyertyafákkal szegélyezett, romantikus Duna-partot ajánljuk. A folyóra páratlan kilátás nyílik a Rókus-kápolnától. Vízparti kikapcsolódásra a városi strand és a város mellett húzódó nyolcvannégy hektáros tórendszer, a Kondor-Füzes-tavak kínálnak lehetőséget.


TOLNA

A hajdan ispáni vár székhelyeként szolgáló település több jelentős kulturális értéknek számító látnivalóval várja látogatóit. Műemlék templomában, mely barokk stílusban épült, a Szent Kereszt ereklyét és a főpapi ornátusokat is megtekinthetik az érdeklődők. A több mint kétszáz éves klasszicista kápolnát és stációit szintén ajánljuk felkeresni. A selyemgyártás történetébe enged betekintést a gyár üzemi gyűjteménye, a kétszáz éves kékfestőműhelyt pedig működés közben mutatják be a látogatóknak. Érdemes kitérőt tenni Fácánkert irányába is, mely felé hangulatos pincék szegélyezik az utat.


BONYHÁD

A hangulatos belváros barokk templomával, romantikus plébániaházával, szobraival nem csupán sétára csalogatja a látogatót: a Völgységi Múzeumban a völgységi magyarok mellett a svábok, a bukovinai székelyek és a bonyhádi zsidók néprajzi emlékeit lehet megtekinteni. A Tűzoltó Múzeum a céhrendszertől napjainkig jeleníti meg a tűzvédelem történetét. A belvároshoz közeli ápolt Perczel-kert szintén ideális helyet biztosít a sétára. Az Arany Oroszlán Szállóban és étteremben működő bormúzeum minden vendég előtt nyitva áll. A várost a 6-os számú főúton Szekszárd felé elhagyva álljunk meg egy pillanatra a dombtetőn, innen szépen rálátni Bonyhádra és az egész Völgységre. A településtől 2-3 kilométerre találhatók a szőlő-ültetvényekkel körülvett présházak; gazdáik mindig szívesen látják a kóstolóra betérő vendégeket.


BÁTAAPÁTI

A borút településének nevezetességei a bátaapáti kastélyborok, melyeket az Apponyiak egykori birtokán állítanak elő. A méreteiben is impozáns présház és pince, ahonnan a világ minden szegletébe szállítanak az ízletes nedűből, a látogatóknak is szívesen nyújt ízelítőt kínálatából. A német nemzetiség lakta településen érdemes megnézni a több mint két évszázados evangélikus műemlék templomot.


GYÖRKÖNY

A kisközség különös értékkel, a megkapó szépségű, utánozhatatlan hangulatot árasztó pincefaluval büszkélkedik. A girbe-gurba utcákba rendeződött, szorosan egymás mellé épült, takaros pincék a borút méltó állomásai. A pincefalu szabadtéri színpadán számos előadás szórakoztatja a vendégeket. A településen nádfedeles falumúzeum is található. Akik beleszerettek Györköny varázsába, azok számára szívélyes falusi vendégfogadók biztosítanak szálláslehetőséget.


LENGYEL

A hajdani Apponyi-birtokon a hatalmas borpincészet mellett több épület is őrzi egykori tulajdonosának emlékét. Az egész Völgység kiemelkedő építészeti értékének számít Apponyi József gróf kastélya. A jelenleg szakképző iskolaként működő épület négy bejárati ajtajával és tizenkét kéményével az évet szimbolizálja. Az érdeklődők megtekinthetik a valamikori kastélyban berendezett emlékszobát, a gépudvarban található Mezőgazdasági Múzeumot, valamint érdemes egy sétát tenni a védetté nyilvánított kastélyparkban is. A település határában húzódik a lengyeli őskori sánc, ahol Wosinsky Mór megtette az első lépéseket a község neolitikus kultúrájának kutatásában.


SIMONTORNYA

A város híres nedűjének alapanyaga a Tolnai-Hegyháthoz tartozó Mózsé-hegyen terem. A borúti településre látogatók ne mulasszák el felkeresni a sokat megélt, híres simontornyai várat, mely számos török, kuruc és labanc ostrom után, ma Illyés Gyula emlékszobájának, illetve képző- és iparművészeti kiállításnak ad otthont. A város meleg vizes strandja, a horgászparadicsomnak számító, éjszakai horgászatra is alkalmas Pósa-tó és a vár körüli barokk épületek mind-mind hozzájárulnak a kellemes időtöltéshez.


NAGYSZÉKELY

Érdemes felkeresni a település templomát, melynek épülete és berendezése egyaránt késő barokk stílusú. Érdekessége, hogy román kori templommal épült egybe. A település határában római kori sír és számos őskori lelet is található.


KÖLESD

A Hegyhát és Mezőföld találkozásánál fekvő település fontos építészeti értékei a késő barokk református templom, a barokk lelkészi hivatal és a Mercy-grófok valamikori kastélya. Ez utóbbiban jelenleg művelődési ház és Borok Háza működik. A barokk épületben több híres alkotó képeit tekinthetik meg a festészet hívei. A nagy hagyományokra visszatekintő borászat kiváló borokat kínál a hűs pincékben.


HÕGYÉSZ

A település főterén található, hermelines nőt formázó kút arra utal, hogy valamikor a hermelinben gazdag település látta el az udvart az előkelőség privilégiumának számító hermelinprémmel. A látogatóknak ajánljuk a Hőgyészi Német Nemzetiségi Gyűjtemény megtekintését is; a helyi német viseletet és bútorokat bemutató kiállítás a művelődési házban látható. Az építészeti értékek közül kiemelnénk a klasszicista zsinagógát, az Apponyiak műemlék jellegű barokk kastélyát és az eklektikus stílusban átalakított katolikus templomot. A stációktól megkapó kilátás nyílik a településre. Hőgyész határában, idilli termé-szeti környezetben fekszik a búcsújáróhelyként ismert csicsópusztai barokk kegykápolna. A Csicsó-hegyen páratlan panoráma és számos apró borospince várja a vendégeket. Szintén a település határában, elbűvölő környezetben búvik meg két, náddal kerített horgásztó, mely gazdag halállományán kívül stégekkel, főzési és sátorozási lehetőséggel is várja a horgászokat.


NAGYSZOKOLY

A kiváló minőségű, arany- és ezüstérmes borokról híres településen a pinceszeren és borkóstoláson kívül érdemes felkeresni a XVIII. század végén épült késő barokk templomot. Nagyszokoly neve a fehérbor mellet a lótenyésztésről is ismert.


FELSÕNYÉK

A település szőlőhegyei - Föl-hegy, Közép-hegy és Al-hegy - 180 hektáron ontják a híres felsőnyéki fehérborok alapanyagát, melyekből több évszázados tapasztalattal száraz, kemény nedűt állítanak elő a borosgazdák. A nyéki emlékprésház, melyet a szabadságharc leverése után a településen bújtatott Deák Ferenc is többször felkeresett, nádfedeles épületével, eredeti ódon bútorzatával nagy élményt jelent minden látogató számára. Érdemes megtekinteni a település katolikus és református templomait és a határban található horgásztavat is.


PINCEHELY

A település csodaszép környezete, hangulatos vendéglátóhelyei és évezredes szőlőkultúrája kellemes tartózkodást ígér a borutat járó vendégeknek. Joggyakornokként a település vendége volt a költő Vörösmarty Mihály is. Itt tartózkodásának a Csefalvai-család hajdani kúriájában berendezett kiállítás állít emléket. Az épületben látható továbbá helyi népviseletet bemutató tárlat, helytörténeti gyűjtemény és tisztaszoba. A kúria különleges környezetet biztosít a falai közt kialakított panzióban megszálló vendégek számára. Jelentős építészeti értékek a barokk katolikus templom és a műemlék jellegű Nepomuki Szent János-kápolna.



Jellegzetes borok


FEHÉRBOROK

OLASZRIZLING
A jellegzetesen enyhe, rezedaillatú, zamatos, tüzes és kissé lágy minőségi bor a Tolnai borvidék teljes területén megtalálható.

CHARDONNAY
Világoszöldes árnyalatú, igen finom, fűszeres illatú és bukéjú, tüzes, harmonikus, igazi elegáns bor, fajtajellege nem markáns, inkább diszkrét.

KIRÁLYLEÁNYKA
Tartalmas, illatban és zamatban gazdag, kissé savas minőségi bor.

RIZLINGSZILVÁNI
Illatos, zamatos, alkoholban gazdag, de kissé lágy, esetenként savszegény bor.

CSERSZEGI FŰSZERES
Illat- és zamatgazdag, kellemes savtartalmú, harmonikus minőségi bor.

SAUVIGNON BLANC
Világos, zöldesfehér színű, diszkrét illatú és aromájú, félszáraz vagy édeskés, tüzes, harmonikus minőségi bor.


VÖRÖSBOROK

KADARKA
Friss illata mezei virágcsokorra emlékeztet, elegáns savai, kissé vaníliás tónusú íze minden helyzetben kiváló fogyasztási értékkel bír.

KÉKFRANKOS
Kemény karakterű, ropogós bor, finom cserzőanyag-tartalma, hosszú zamata teszi kellemessé, lágysága a lösztalajnak köszönhető.

ZWEIGELT
Színanyagban gazdag, harmonikus és kellemes fanyarságú telt bor.

MERLOT
B íborvörös színű, finom illatú, testes, magas esztrakttartalmú, félszáraz, tüzes minőségi bor.

CABERNET
Illatos, rendkívül finom, fanyarkás, csersavdús, testes, sötétrubinszínű, fajtajelleges, kiváló bor.


Forrás: www.pannontravel.hu